Választható feladatként IKT alapú óratervet készítettem, melyben a lentebb már ismertetett retorikatanításhoz elkészített interaktív táblára alkalmazott feladatot használtam.
Egy tutorial videót készítettem, ami az egyszerű mondat elemzésének lépéseit mutatja be. A videó segédanyagként használható. A tanulók rendelkezésére áll, bármikor megnézhetik, otthoni gyakorlás, felkészülés során. A rövid bemutató elsősorban azt a célt szolgálja, hogy rögzítse azokat a lépéseket, amelyeket az egyszerű mondatok elemzése során szoktunk követni. Ily módon a diákok nemcsak egy tankönyvi/ tanár által/ közösen elkészített vázlatot kapnak, hanem egy, a folyamatot szemléletesen bemutató vizuális anyagot is. Az órai feladatmegoldások során is ezt a sémát követjük az osztállyal. A videóban is megjelenő gondolati sorrend, a jellegzetes kérdések kulcsát jelenthetik egy sikeres elemzésnek, amely természetesen gyakorlással fejleszthető igazán. Így ez a digitális tananyag elsődlegesen az otthoni készülés szolgálatában áll. Egy olyan mankót ad, amelyhez a diákok visszatérhetnek, ha elakadtak, újranézhetik, ha bizonytalanok. Tehát az önálló tanulást segíti. Amennyiben a hasonló, strukturált leíró nyelvtani elemzésekhez is készülnek ilyen videók, akkor a tanulók rendelkezni fognak egy olyan bázissal, amit bármikor használhatnak a későbbiekben. Ez az anyagrész jellegzetesen egymásra épülő szintekből áll, így sosem árt az ismétlés.
Reflexió
A felad elkészítésekor valamilyen kreatív kihívást kerestem, egy olyan megoldást, ami elszakad az internetről összeszedett képek sorozatát kiegészítő hangalámondásos videótól. Ezért készítettem egy animációt. A végeredmény szerintem aranyos lett, persze messze nem tökéletes. A videó tartalma nem kívánta meg a sok kézi beállítást, meg lehetett volna akár screenshotokkal is oldani, digitálisan megjelenítve a szöveget és azt kiegészítő elemeket. Azonban így kipróbáltam egy olyan technikát, amelyet bármi máshoz is lehet alkalmazni. Sőt példát mutatni, és hasonló alkotásra biztatni a diákokat. Nem állítom, hogy gyorsan haladtam, több mint 380 fotó elkészítése előzte meg a szerkesztési folyamatokat. A Windows MovieMakert használtam. A képi is időzítési beállításai könnyen kezelhetők, azonban az annyira nem tetszett, ahogyan a hangsávokat kezeli. A legtöbb időt azzal töltöttem, hogy összehangoljam a kísérő szöveget a látvánnyal. A felvett hang minősége nem a legjobb, valamint rádöbbentett, hogy dolgoznom kell az s hangjaimon. Mindenképpen kihívást jelentett a feladat, de élveztem.
Irodalomórára, Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájához készítettem szófelhőt. A szófelhőt az óra ráhangoló szakaszában használnám. A szöveg megismerése előtt a szófelhő alapján lehetne beszélni a címről és arról, hogy a kulcsszavak alapján a diákok milyen történetre számítanak. A címmeditációt segíti a szófelhő alakja, egy mű esetében is kiemelt pozícióban szerepel a cím, épp úgy, ahogyan a szófelhő vizuálisan megjeleníti a kulcsot. A felhőben a novella kulcsszavai vannak, melyekről asszociálhatnak a tanulók a tartalomra. A szófelhőt lehet alkalmazni mind frontális, mind csoportos beszélgetések során.
Reflexió:
Nem először használtam ezt a programot (https://tagul.com/) szófelhő készítésére, így használata nem okozott különösebb nehézséget. A szavakat magam írtam be és súlyoztam. Azért döntöttem emellett, mert a novella viszonylag hosszabb, valamint sok névelőt, kötőszót, stb. kellett volna kitörölni, hiszen azoknak a gyakorisága lett volna a legnagyobb. Tovább a magyar nyelvből adódóan figyelni kell arra, hogy a toldalékolt alakokat a program külön szónak veszi. Tehát ebben az esetben a "kézi" megoldás illeszkedett a terveimhez. Tetszett, hogy a képnél linket is be tudtam másolni, így egyszerű volt saját alakzatot beilleszteni.
Az online időszalagot József Attila életrajzához készítettem. Az általam használt platform a https://www.timetoast.com volt. A felület kezelése nem okozott nehézséget. Az elkészült idővonalon jól ábrázoltja az életút főbb eseményeit. A családról, illetve Szántó Juditról csatoltam képet. Az időszalag két linket tartalmaz. Egyet a Tiszta szívvel c.vers megjelenésénél, itt a link a szövegre mutat, a másik az utolsó eseménynél egy Cseh Tamás dalra mutat.
A retorika témaköréhez készítettem digitális tananyagot.
A feladatsor az alábbi linken érhető el: https://drive.google.com/file/d/0B-W3h_3x1KvlU0ZvcjFRcVpwUWc/view?usp=sharing
Táblaképek és feladatleírások:
1. dia
A tanulóknak közös megbeszélést követően el kell helyezniük a jó szónok tulajdonságait a skálán.
2. dia
Ez a feladat azonos felépítésű, mint az előző. Ez esetben az érvelő szöveg jellemzőit helyezik el a skálán.
Mindkét feladat esetében a tábla segítségével látható lesz, hogy az ilyen típusú besorolás fokozat kérdése, nem éles rangsor.
3. dia
Ez a feladat sablonnal készült, célja, hogy a tanulók a megfelelő sorrendbe állítsák a szónoki beszéd részeit.
4. dia
Ez egy link. A videó egy filmrészlet, amelyet megnéznénk az osztállyal, az elhangzó részletben az érveket kell megfigyelni.
5. dia
A diákok felidézik a szöveget, azt hogy milyen hatást gyakorolt rájuk. A meggyőzés forrásait kell a táblán látható kategóriákba sorolni. A megadott szempontok alá kerülnek a tanulói válaszok.
6. dia
Ez a dia a szöveg átiratát tartalmazza, amely a következő feladatot készíti elő.
7. dia
Ez a feladat az előző dián lévő szöveggel dolgozik. A szöveg gomb és a 6. dián lévő nyíllal egyszerűen lehet a két oldal közt navigálni. A tábla toll funkcióját használják a tanulók és követik a színeket, így jelölik be a megfelelő részeket az utasítás szerint.
8. dia
A varázsdoboz elvén működik ez a feladat, ami az érv felépítését szemlélteti.
Reflexió:
A kivitelezés ugyan időigényes, mivel minden elemet külön kell az oldalra helyezni, azonban a legnagyobb kihívás az volt, hogy olyan feladatokat találjak ki, amit valóban kihasználják a tábla adta lehetőségeket. A vizuális segédlet és az interaktivitás szempontjait szem előtt tartva igyekeztem felépíteni a tananyagot. Úgy érzem, olyan tananyagot szerkesztettem, ami ebben a formában többet adhat, mint abban az esetben, ha nem használnám a multimédiás eszközöket.
A tesztet a szófajtani ismeretek gyakorlásához készítettem. Ez a témakör viszonylag mechanikus gondolkodást igényel, így könnyen egyeztethető volt az online teszt elkészítésével. Tetszett, hogy van olyan feladat, ahol több helyes válasz is adható, én ezt akkor használtam, mikor a kérdés egy adott szófaji kategória jellemzésére vonatkozott. A nyílt végű kérdés egy tesztben megtöri a monotonitást, ennél a témakörnél fontosnak tartom, hogy ne csupán a szavakat tudják besorolni a szófaji kategóriákba, hanem maguk a diákok is írjanak példákat, erre adott lehetőséget a nyílt végű kérdés.
Maga a felület nem volt nehezen kezelhető, de maguk a kérdéstípusok állítottak bizonyos korlátokat, valamint nem gördülékeny a teszt megszerkesztése, amiatt, hogy mindig vissza kell lépni és úgy hozzáadni a következő kérdést.
A francia romantika ismertetéséhez készítettem fogalomtérképet. A fogalomtérkép civilizációs, kulturális ismeretek bővítéséhez kapcsolódik. Ily módon egy olyan kulcsszavas vázlatot kapnak a tanulók, amely segít nekik felidézni az adott művelődéstörténeti korszak legfontosabb jellemzőit, szerzőit. A gondolattérkép a szókincsbővítést is szolgálja, ily módon memorizálhatók az adott témakörhöz kapcsolódó szavak.
A vizuális megerősítésben szerepet játszanak a színek is, az azonos szinten lévő elemek, azonos színnel vannak jelölve. Egy ilyen kulcsszavas gondolattérkép feleletvázlatként is használható.
Reflexió:
Maga az, hogy gondolattérkép segítségével dolgozzak fel egy témakört nem volt számomra újdonság, használom ezt a technikát saját tanulási folyamataim során is. Azonban idegennek érzem, hogy ezt ne papíron, színes filcekkel végezzem. Annak ellenére, hogy a választott platform könnyen kezelhető volt, nem éreztem, hogy valóban modellezi az asszociációs vagy ok-okozati viszonyokat, hiszen mechanikus maradt. A képernyőn való tájolást, az ágak és levelek elrendezését nehéz volt előre látni. Tanárként mégis érdemes ilyeneket készíteni, hiszen így jobb minőségben mutatható be egy ilyenfajta vázlat a tanulóknak. De ha arra kerül a sor, hogy önállóan dolgozzanak fel egy anyagrészt olyan módon, hogy fogalomtérképet készítenek hozzá, a hagyományos papíralapú módszert ajánlanám, mert úgy gondolom, hogy az jobban segíti a megértést és a bevésődést, valamint valóban az ő gondolatmenetüket fogja követni, hiszen nincsenek keretek közé szorítva.
A feladat elvégzése során több szempontot kellett érvényesítenem. Ehhez segítségemre volt az órai megbeszélés, azonban az ezt kiegészítő, támogató segédletet nem találtam a tanulmányi rendszerben. Nagyon zavaróak voltak az óraterv helyesírási és egyéb szerkesztési hibái. A javítás során megpróbáltam szem előtt tartani azt, hogy a szerző mennyire következetes, mennyire lehet ezt az óratervet majd használni. Továbbá igyekeztem e leírtak alapján elképzelni az órát. Számomra nehezítette a feladatot, hogy a saját szakomtól igen eltérő tantárgyra vonatkozott a tervezett, nem éreztem magam kompetensnek, hogy a szakdidaktikai vonatkozásokat megítéljem. A Google Dokumentumokban való szerkesztés egyszerű volt, azonban számomra egy kicsit átláthatatlan. Arra megfelel, hogy több ember összedolgozzon, de például, tanulói munkát nem javítanék rajta.
Az általam választott tananyag a magyar nyelv területi nyelvváltozatai. A gyűjtött tananyagokat a dialektológiával foglalkozó órák során használnám fel, az IKT használat végigkísérné ezt a tematikus blokkot, nem egy órán alkalmaznám az alábbi digitális forrásokat.
Az ismeretátadáson túl a nyelvjárásokhoz való attitűd formálását kiemelt feladatnak tartom a témakör kapcsán. Így az alábbi képpel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel kezdeném az órát.
A kép kapcsán kicsit kitérünk a mém műfajára, szöveg és kép együttes interpretációinak lehetőségeire. Megbeszéljük, mi lehet a humor forrása a képen, miért állandó szereplője a nyelvjárási beszélő a kabaréknak, valamint miért nevetünk a nyelvjárási beszédet imitáló feliratokon. A tanulók egymás között megvitatják a mém kapcsán felmerülő asszociációikat. A feliratot vizsgálva megoszthatják személyes tapasztalataikat, hallottak-e már nyelvjárási beszélőket. A mindennapi életből vett példák (magát a mémet is ide sorolom, hiszen a tanulók gyakran találkozhatnak ehhez hasonló képekkel) után fordulnánk a tudományos megközelítés felé: van-e olyan magyar nyelvközösség, ahol így hangozna a pókember?
Mivel a nyelv téri dimenziójáról van szó, így elkerülhetetlen, hogy szemléltessem, hol helyezkednek el a nyelvjárási régiók. Ehhez ezt a térképet találtam:
A térképen jól láthatóan és érthetően vannak ábrázolva a nyelvjárási régiók. Ennek segítségével megfelelően el tudják helyezni a földrajzi térben az adott dialektust beszélő nyelvközösségeket a diákok. Fontosnak tartom, hogy többször lássák ezt a térképet, minél jobban rögzüljön. A vizuális megerősítés segítheti a tanulókat a későbbi felidézésben.
Az egyes nyelvjárások megismerése során juthat szerephez a következő videó.
Úgy gondolom, a videó stílusa közel áll a diákokhoz, így könnyebben megjegyzik a benne hallottakat, látottakat. Lehetőség adódik, hogy halljanak a tanulók nyelvjárási beszélőt. A videó megnézése után beszélünk a dialektusról, tájszavakról. A digitális anyag itt is gondolatébresztő szerepet tölt be, a szemléltetésen és a tanulássegítő funkción túl.
Az ELTE geolingvisztikai kutatócsoportjának oldala, a geolingua.elte.hu, a témakör tanítása során számos ponton használható. A honlapon találhatók térképek, interaktív lapok nyelvjárási atlaszokból, melyek mind frontlis, csoportos, vagy önálló feladatvégzéshez is használhatóak. Az oldalon található nyelvjárási hangoskönyv biztosíthatja az órákon, esetleg otthoni munka során vizsgálható hanganyagokat. Ezek a felvételek a legautentikusabb szemléltető eszközök a témakör kapcsán. A honlapon keresztül elérhető a BihalBocs nevű szoftver, amely szintén érdekes, ugyanakkor maradéktalanul tudományos szemléletű gyakorlatoknak lehet alapja. Az oldal kapcsán bepillantást kaphat mind a tanár, mind a diák, a nyelvjáráskutatás módszertanába is.
Az alábbi interaktív tananyag pedig jól használható a témakört lezáró összefoglaló órán.
Reflexió a digitális forrásgyűjtés során szerzett tapasztalataimról:
Fontosnak tartom, hogy akkor hívjuk segítségül a digitális forrásokat a tanítás során, ha az adott tananyagot valóban jobban és színesebben tudjuk megtanítani általuk és velük kiegészítve. Ezért esett a választásom a nyelvjárások témájára, hiszen iskolai keretek között igen kevés lehetőség adódik, hogy terepmunka során ismerkedjenek meg ezzel a témával a tanulók. Azonban a puszta tankönyvi, tanári ismertetés üres adathalmaz szemléltetés nélkül. A választott anyagok pedig biztosítják azokat a nyelvi adatokat, amelyek az alapját képezik a szaktárgyi ismereteknek, valamint közel hozzák a tananyagot a diákokhoz, életszerűvé teszik azt.
A téma kiválasztása után végiggondoltam, milyen digitális anyagokat szeretnék használni. A térkép adta magát, könnyen találtam használható és megfelelő képet. Szerettem volna olyan képet, videót találni, amely a már említett attitűdformálásban játszhat szerepet. Eszembe jutottak a nem olyan régen, az internetet ellepő bajszos mémek, amelyek nyelvjárásias feliratok vannak, ezek felkutatása is egyszerű volt.
Az említett honlapról egyetemi tanulmányaim során hallottam. Érdekes és új szempont volt elgondolkodni azon, hogy miképpen használható az oldal a tanítás során.
A feladatleírásban ajánlott oldalak egyikén találtam meg az interaktív tananyagot, az oldal keresője nagy segítségemre volt, igen lerövidítette a folyamatot. A SMART programmal az előző félév során, egy kurzus kapcsán már megismerkedtem.
Így, hogy egy adott témához kerestem anyagokat, célirányosan, megfelelő kulcsszavakat használva, hatékony és viszonylag gyors volt a gyűjtés része a feladatnak. A blogbejegyzés elkészítését még szoknom kell, valamint célom, hogy a talált anyagokat esetlegesen tovább szerlesszem, annak érdekében, hogy minél inkább illeszkedjen az eltervezett tanórába.
