Feladat: Szófelhő készítése

Irodalomórára, Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájához készítettem szófelhőt. A szófelhőt az óra ráhangoló szakaszában használnám. A szöveg megismerése előtt a szófelhő alapján lehetne beszélni a címről és arról, hogy a kulcsszavak alapján a diákok milyen történetre számítanak. A címmeditációt segíti a szófelhő alakja, egy mű esetében is kiemelt pozícióban szerepel a cím, épp úgy, ahogyan a szófelhő vizuálisan megjeleníti a kulcsot. A felhőben a novella kulcsszavai vannak, melyekről asszociálhatnak a tanulók a tartalomra. A szófelhőt lehet alkalmazni mind frontális, mind csoportos beszélgetések során. 

Reflexió:

Nem először használtam ezt a programot (https://tagul.com/) szófelhő készítésére, így használata nem okozott különösebb nehézséget. A szavakat magam írtam be és súlyoztam. Azért döntöttem emellett, mert a novella viszonylag hosszabb, valamint sok névelőt, kötőszót, stb. kellett volna kitörölni, hiszen azoknak a gyakorisága lett volna a legnagyobb. Tovább a magyar nyelvből adódóan figyelni kell arra, hogy a toldalékolt alakokat a program külön szónak veszi. Tehát ebben az esetben a "kézi" megoldás illeszkedett a terveimhez. Tetszett, hogy a képnél linket is be tudtam másolni, így egyszerű volt saját alakzatot beilleszteni.

Feladat:Online időszalag készítés

Az online időszalagot József Attila életrajzához készítettem. Az általam használt platform a https://www.timetoast.com volt. A felület kezelése nem okozott nehézséget. Az elkészült idővonalon jól ábrázoltja az életút főbb eseményeit. A családról, illetve Szántó Juditról csatoltam képet. Az időszalag két linket tartalmaz. Egyet a Tiszta szívvel c.vers megjelenésénél, itt a link a szövegre mutat, a másik az utolsó eseménynél egy Cseh Tamás dalra mutat. 

József Attila életét bemutató online időszalagom az alábbi linken érhető el: http://www.timetoast.com/timelines/1038376

Feladat: Digitális tananyag készítése

A retorika témaköréhez készítettem digitális tananyagot.
A feladatsor az alábbi linken érhető el: https://drive.google.com/file/d/0B-W3h_3x1KvlU0ZvcjFRcVpwUWc/view?usp=sharing
Táblaképek és feladatleírások:

1. dia

A tanulóknak közös megbeszélést követően el kell helyezniük a jó szónok tulajdonságait a skálán.

2. dia

Ez a feladat azonos felépítésű, mint az előző. Ez esetben az érvelő szöveg jellemzőit helyezik el a skálán.
Mindkét feladat esetében a tábla segítségével látható lesz, hogy az ilyen típusú besorolás fokozat kérdése, nem éles rangsor.

3. dia

Ez a feladat sablonnal készült, célja, hogy a tanulók a megfelelő sorrendbe állítsák a szónoki beszéd részeit.

4. dia

Ez egy link. A videó egy filmrészlet, amelyet megnéznénk az osztállyal, az elhangzó részletben az érveket kell megfigyelni.

5. dia

A diákok felidézik a szöveget, azt hogy milyen hatást gyakorolt rájuk. A meggyőzés forrásait kell a táblán látható kategóriákba sorolni. A megadott szempontok alá kerülnek a tanulói válaszok.

6. dia

Ez a dia a szöveg átiratát tartalmazza, amely a következő feladatot készíti elő.

7. dia

Ez a feladat az előző dián lévő szöveggel dolgozik. A szöveg gomb és a 6. dián lévő nyíllal egyszerűen lehet a két oldal közt navigálni. A tábla toll funkcióját használják a tanulók és követik a színeket, így jelölik be a megfelelő részeket az utasítás szerint.

8. dia

A varázsdoboz elvén működik ez a feladat, ami az érv felépítését szemlélteti.

Reflexió:
A kivitelezés ugyan időigényes, mivel minden elemet külön kell az oldalra helyezni, azonban a legnagyobb kihívás az volt, hogy olyan feladatokat találjak ki, amit valóban kihasználják a tábla adta lehetőségeket. A vizuális segédlet és az interaktivitás szempontjait szem előtt tartva igyekeztem felépíteni a tananyagot. Úgy érzem, olyan tananyagot szerkesztettem, ami ebben a formában többet adhat, mint abban az esetben, ha nem használnám a multimédiás eszközöket.

Feladat: Online tesztkészítés

A tesztet a szófajtani ismeretek gyakorlásához készítettem. Ez a témakör viszonylag mechanikus gondolkodást igényel, így könnyen egyeztethető volt az online teszt elkészítésével. Tetszett, hogy van olyan feladat, ahol több helyes válasz is adható, én ezt akkor használtam, mikor a kérdés egy adott szófaji kategória jellemzésére vonatkozott. A nyílt végű kérdés egy tesztben megtöri a monotonitást, ennél a témakörnél fontosnak tartom, hogy ne csupán a szavakat tudják besorolni a szófaji kategóriákba, hanem maguk a diákok is írjanak példákat, erre adott lehetőséget a nyílt végű kérdés. 

Maga a felület nem volt nehezen kezelhető, de maguk a kérdéstípusok állítottak bizonyos korlátokat, valamint nem gördülékeny a teszt megszerkesztése, amiatt, hogy mindig vissza kell lépni és úgy hozzáadni a következő kérdést.